A községben óvoda,nyolc osztályos általános iskola,könyvtár,orvosi és fogorvosi rendelő, gyógyszertár,álatorvosi rendelő szolgálja a hatszáz háztartásban élő 1870 lakost. Meglévő villanyáram,viz,földgáz szolgáltatások melett az épűlő szennyvizcsatorna és tisztitóálomás,az öszközműves településekhez sorolja községünket. Honlapunkon biztatni szeretnénk azokat akik még nem jutottak el e gyönyörű tájakra, hogy  tegyék próbára Mikóújfalu lakóinak határtalan vendégszeretetét. Mindig szeretettel várjuk!

Mikóújfalu az Olt völgyében fekvő község. Nevét az egész vidéket birtokló Mikó családtól kapta. A családhoz fűződik a kiterjedt bükkerdők miatt ide telepített egykori üveghuta. Miként azt a helybeli katolikus templom lélekharangja is bizonyítja, a Mikó Miklós alapította üveggyár 1750-ben már működött.

Mikóújfalu az Olt völgyében fekvő község. Nevét az egész vidéket birtokló Mikó családtól kapta. A családhoz fűződik a kiterjedt bükkerdők miatt ide telepített egykori üveghuta. Miként azt a helybeli katolikus templom lélekharangja is bizonyítja, a Mikó Miklós alapította üveggyár 1750-ben már működött.

A hutát a Nagypatak völgyébe telepítették be. Ennek a telepnek Gerebencz volt a neve. 1812-ben a gyárat és a munkásokat is a mai faluközpont vidékére telepítették, melyet gróf Mikó Imre adományozott. A gróf vegyes nemzetiségű munkásokat telepített ide Csehországból, Németországból, Szlovákiából és a román Ókirályságból, akik a magyar környezetben elmagyarosodtak, zömében római katolikus vallásban élnek. A településen hagyománya van a kőbányászatnak. Ma is működő kőbányáiban andezitet fejtenek.

A római katolikus templom (1826-1832). Védőszentje Szent István. A keresztény királyt ábrázoló oltárképe 1875-ből való. Hősi emlékmű az önkormányzat székháza előtt. Felirata: „Soha többé háborút!” Kerékpárosok emlékműve. Azoknak az elhalt bicajosoknak állítottak emléket, akik a diktatúra idején, Fejér Ákos tanár vezetésével eljutottak Rodostóig. Ortodox templom. Belsejében a bizánci templomokra jellemző falfestmények láthatók.

A Bergő-árok nevű hely, növényritkaságok (kisasszonypapucs, zergeboglár, turbánliliom) lelőhelye. Élő népviselet: a regutacsalogató. Gyógyvízként is használható savanyúvíz-források: Bedő-borvíz, Hunnia, Cseszkó-forrás. A Sósborvíz bikarbonátban annyira gazdag, hogy azzal kelesztik meg a kőttes palacsintát, avagy a kalácsot.