Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

HATÁROZATOK

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

AUTORITĂŢILE ADMINISTRAŢIEI PUBLICE LOCALE

DIN COMUNA GHELINȚA

NR.

CRT.

FUNCŢIA

NUMELE

ŞI PRENUMELE

APARTENENŢA

POLITICĂ

1

PRIMAR

Cseh Iosif

PCM

2

VICEPRIMAR

Ilyés Botond-János

UDMR

3

SECRETAR

Kovács Attila

-

4

CONSILIER

Cseh Csaba

UDMR

5

CONSILIER

Tamás László

UDMR

6

CONSILIER

Fejér Lajos

UDMR

7

CONSILIER

Pap Erzsébet-Kinga

UDMR

8

CONSILIER

Cseh Csaba

UDMR

9

CONSILIER

Márkos Szilárd- András

UDMR

10

CONSILIER

Szőke Tibor-Barna

UDMR

11

CONSILIER

Milinte József

UDMR

12

CONSILIER

Kocsis Géza

PPM

13

CONSILIER

Cseh Attila

PPM

14

CONSILIER

Szász Attila

PPM

15

CONSILIER

Fejér Sándor

PPM

16

CONSILIER

Borcsa Alexandru

PRO Europa

17

CONSILIER

Ilyés Róbert-Csaba

APR PRO Europa

 

Primăria Ghelința

Ghelința Nr. 345

Tel/Fax 0267345002

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Gelence község helyi tanácsának összetétele:

 


Polgármester:

Cseh József -Magyar Polgári Párt (MPP)

Alpolgármester:

Csákány Attila -Magyar Polgári Párt (MPP) -tanácstag

Jegyző: Kovács Attila

Tanácstagok:

Tamás László -Magyar Polgári Párt (MPP)

Kovács Zsuzsánna -Magyar Polgári Párt (MPP)

Pap Mihály-Huba -Magyar Polgári Párt (MPP)

Fejér András -Magyar Polgári Párt (MPP)

Luka István -Magyar Polgári Párt (MPP)

Kocsis Anikó -Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

Kocsis Géza -Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

Cseh Csaba -Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

Szőke Tibor -Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

Ilyés Botond-János -Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

Kerekes-Salamon Gáspár -Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

Borcsa Alexandru -Közösségért Polgári Szövetség (KPSZ)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Gelence festői környezetben fekszik a mögötte emelkedő Musát-, Asztag-, Bonyó- és Zernye-havas fenyvesekkel, bükkerdőkkel borított vonulatának lábánál. A legkorábbi írásos emlék , amely a falut Gelenche-ként említi, a Sepsiszentgyörgyi Múzeum folyóirata , az ALUTA szerint 1539-ből származik. A háromszéki, színmagyar községet a Gelence patak szeli át, a település két részét a helybéliek Lahidának és Szaladárnak nevezik, a község lakossága meghaladja a 4200 főt. Gelencéhez 18 ezer hektár terület tartozik, ebből mint 13 ezer hektár erdő.

Gelence környezeti adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas a téli sportok gyakorlására, korszerű sí és szánkópályát működtetnek, amikor az időjárás megengedi korcsolyapályát is üzemeltetnek. Itt , a Székelyföld és egyben a nyugati kereszténység keleti csücskében, a házak között megbúvó kis katolikus templomban "az elmúlt hétszáz év európai jelentőségű kultúrális öröksége rejtőzik”.Régebb, a XVIII. században a gelenceiek híres solymászok voltak. Fejlett volt a fakitermelés, fűrészüzemek és papírmalom működött. Sodronyon és iparvasúton szállították le a fát az erdőkből. Híresek voltak a zsindelykészítők, kosárkötők, kőfaragók és faragómesterek is. A havasalji településen most is sokan a fakitermelés és famegmunkálás hagyományos mesterségét folytatják, a nagykiterjedésű erdőségeiben pedig virágzik az ipari fakitermelés, a községben a fűrészáru gyártás. Számos család foglakozik zsindelykészítéssel, a fa nemcsak a múltban, hanem most is az egyik legfontosabb építőanyag. A zsindelynél már csak az sem mindegy, hogy mikor milyen időszakban vágják ki a fát.

Úgy tartják, hogy a jó fát ősszel, tél elején kell kivágni. A zsindelyt leginkább fenyőfából készítik, és a ház tetejének fedésére használják. Körülbelül 40 cm hosszú, 10 cm széles falemez, vastagsága 2 centi, de ez a széle felé teljesen elvékonyodik. A zsindely sajátossága, hogy foka és élce van, a tetőn pikkelyszerűen helyezik el. A régi és mai zsindelykészítés között csak a technikai fejlődés szab határt, régen teljesen kézzel készült, ma esetenként gépekkel könnyítik a munkát. A zsindelyezést, vagyis a tetőfedést a fedél jobb alsó sarkán kezdik, úgy folytatják rendekben haladva, hogy az alsóbb sor mindig egy pár levéllel előbb legyen. Egy négyzetméter területre körülbelül 40-45 drb. Zsindely szükséges. Hogy tartósabb legyen a fedélzet, nemcsak egy rendeben helyezik el, hanem félduplán vagy akár duplán is. Az így készült tető körülbelül 20 esztendő után kezd el pusztulni, korhadni.

A Gelencéhez tartozó Haralyban még mindig él a kádárság hagyományos mestersége, a két világháború között több mint 30 mester dolgozott, most csak néhány család ismeri a mesterség rejtelmeit. A kádárok külön szakértelemmel választják ki a kádárfát, általában a havasok déli oldalairól olyan vörösfenyőt, amelyiknek fehér mohás a törzse. Kádak készítésére használtak tölgyfát is, hordóknak pedig akácot. A faanyagot olyan hosszúságúra fűrészelik, amekkora edényt akartak készíteni belőle.

A legnagyobb kádak általában 2 méter, míg a csebrek 42 cm magasak. A legkisebb fából készült edények nagyjából 3 literesek. A hordó oldalának való dongát hajlított, a fenéknek valót egyenes hasogatóval szabják.Érdekes, hogy a kádárok nem a gyalut a fának, hanem a fát feszítik az eresztő gyalunak. A hordó fenekét szegekkel összefogják, majd levékonyítják a szélét, a fenék beilesztése után következik a kávázás vagy abroncsozás. Ezután még kívül-belül lepucolják a hordót, kifúrják esetenként füleket és díszeket illesztettek rá. Gelence ugyanakkor kőolajáról is híressé vált.

A szakirodalomban már régen lejegyezték, hogy a vidéket felépítő paleogén-fliss mélystruktúrájában kőolajtelepek vannak. A költséges kitermelést az 1980-as években kezdték meg. A rendszerváltásig első helyen a kőolajipar volt, sok helybélinek adott munkalehetőséget. A változás után megváltozott a község gazdasági képe. Mivel a kitermelés előretervezett veszteségekkel működő iparág volt, lassan leépült. Jelenleg az utolsó szondákból pumpálják a kőolaj maradékát. Az új idők azonban új lehetőségeket hoztak, a faluban gyökeret vert a szolgáltató ipar, igen jól működik a faluturizmus. Gelencén több mint 20 korszerű, minősített panzió működik. A turista talál itt fél panziós és teljes ellátást, a helyi és környékbeli szervezett kirándulásokhoz idegenvezetőt biztosítanak. A jó gazdasági feltételek mellett, néhányan újszerű vállalkozásba kezdtek, így Gelencén pisztráng-farm is működik. A különböző medencékben az ikrákból keltik ki az ivadékokat, hogy később szép példányokat neveljenek. Végül a különösen ízletes halhús az éttermek, vendéglők konyhájára kerül. Mint már említettük Gelecéhez tartozik egy bájos falucska Haraly is. A helyi hagyomány szerint nevét azért kapta mert a falu a Haros alján fekszik. A hasonnevű patakocska két oldalát megülő kis település bejáratánál találjuk a műemlék értékű római katolikus templomot. Keleti része egy korábbi éület maradványa, nyugati részét később, a XVIII. Században építették.

Az egyhajós keletelt templom gótikus maradványai, a leszeltívű faragott ajtókeretek: egyik a sekrestye bejáratánál látható, a másikat külső déli oldalba falazták. Északi és déli falán freskótöredékek kerültek napvilágra. Feltárására, értékelésére még nem került sor. A templom lapos mennyezete stukkódíszes, a templomban a védőszentjének Nepomuki Szent Jánosnak a szobra is látható. A szent megdicsőülését ábrázolja a szép késő barokk oltár képe. Az épület nyugati homlokzatán érdekes felirat szól a látogatóhoz: „Mikor s ki épített, egy élő sem tudja. Kiskápolna voltam hajdan és őrbástya. Templom ezer után 744-ben lettem s meg Újultam 92-ben. Végre most 1865-ben Feldíszített Haraly eképp költségén Mikor Ns. Fejér Mihály vala a főgondnok Mit neked utókor emlékül átadok.” Egyedi jelenség Haralyban, hogy a haranglábat fenn a falu közepén építették fel, „hogy jobban hallja a nép a harangok szép szavát”. És valóban egy neves, brassói műves készítette a harangit, felírata szerint 1617-ben. A mai templomtól keleti irányban emelkedő hegyet Vörösvár vagy Barátok hegye néven emlegetik. Ide helyezik az írások „a veres barátok templomát”. Ma már csak helye látható egy épületnek és egy mélyedés – az úgynevezett Kincses-gödör – amelyről azt mondogatják, hogy alagút kötötte össze a mai templommal. A gelenceik mindig is büszkék voltak mesterségeikre, épületeikre és természetesen szokásaikra is. A "Bodor György" Közművelődési Egyesület keretén belül működik most is a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapat, melynek feladata hogy részt vegyen a hazai és külföldi történelmi megemlékezéseken.

A kultúra fontosságát jelzi az is, hogy a községi könyvtárban több mint 8000 kötet áll a helyiek rendelkezésére. Gelencén 2007-ben több mint 700 gyermek tanult a Jancsó Benedek általános iskolában, amely három épületben működik, a faluban működő iskoláról az első írásos feljegyzés 1628-ból való. Az iskola névadója 1854-1930 között élt, fő művét “Erdély története” címmel 1923-ban írta meg,a könyv utószava a szerzőt méltatja: Nemcsak tudós volt ő, hanem bölcs is a szó legnemesebb értelmében. Az iskola mellett fontos a szórakozás is, amelyre nagyszerű lehetőséget biztosít a község impozáns Művelődési Háza.

A település dinamikus fejlődését jelzi az is, hogy nemrég sportcsarnok építettek, a mozgás kedvelőinek nem kis örömére. Gelencén járva bárki megállapíthatja, hogy itt ezen a folyamatosan fejlődő településen virágzik a gazdasági és kultúrális élet, amely a községvezetőség írányító szerepének és a szorgos lakóknak köszönhető. Érdekes, hogy 1999-ben Lengyelországban a Magyarok Világszövetsége egy nagy méretű székely kaput állítatott fel IV. Béla árpádházi király lányának, Kingának a szenté avatása alkalmából, a szertartást II. János-Pál pápa celebrálta. A gelenceiek méltán büszkék arra, hogy azt az Ószandecen felállított székelykaput gelencei fafaragók készítették. Ugyancsak egy ekkora méretű kapuval találja szembe magát az utazó, ha Gelencére érkezik. A település bejáratánál felállított kapu messziről hírdeti, hogy nyitva áll Gelence minden vendége előtt.

A településről

Gelence első írásos említése 1539-ből származik Gelencze megnevezéssel.

A négy és fél ezer lakosú havasalji település hosszanti elrendezésű, az Alszeg, Eger, Ladia, Porondszéle, Középszer, Úriszer, Vaserdeje, Varáncsa, Vajnakert, Almáskert, Kőtörő, Rét, Felszeg, Bányaalja, Bagolylik, Szaladár, Piacszer, Fűzek-alja, Újszer, Alsó-cigányszer és Felső-cigányszer falurészekből áll. Közigazgatásilag Gelencéhez tartozik Haraly falu, mely hagyományos kádáripari termékeiről és templomáról vált ismerté.

Gelence lakosságának fő foglalkozása a múltban a földművelés, a fakitermelés és feldolgozás, valamint az állattenyésztés volt. A gelencei deszka, zsindely, az épületfa már akkor országszerte kelendő árunak számított. A famegmunkálás ősi mesterségével napjainkban is számos mesterember foglalkozik. Háromszéken zsindelyt nagy tételben csak itt készítenek. Napjainkban az aktív lakosság egy része a kézdivásárhelyi gyárakban dolgozik, és sokan élnek földművelésből, állattenyésztésből. A gelencei lakosok ugyanakkor a szolgáltató iparban is vállalkoznak: a településen több mint 20 korszerű panzió működik.

Gelence azon kevés felső-háromszéki települések közé tartozik, ahol napjainkig fennmaradtak a hagyományos népi mesterségek, szokások. Az ide látogató megtekintheti a famegmunkálás különböző ágait, a lópatkolást, a hámvarrást, részt vehet az egyházi és közösségi ünnepeken és nem utolsó sorban megkóstolhatja a hagyományos székely konyha remekeit.

 Látnivalók, nevezetességek

A falu nevét a felszegi Árpád-kori katolikus templom tette világhírűvé. A 13. században épült országos műemlék templom védőszentje Szent Imre herceg. A középkori templomhajó napjainkig fennmaradt, keleti folytatásban pedig feltárták a félköríves szentély alapfalait. A késő gótikus szentély és szentségtartó fülke 1503-ból származik. 1628-ban támpillérekkel erősítették meg az épületet. 1766-ban nyugati és déli oldalához késő barokk portikuszt illesztettek. A templom hírnevét főleg a templomhajó belső falát díszítő értékes freskóknak köszönheti. Legalább három korszakban készültek ezek a különböző készítés technikájú ábrázolások. Az északi falon két sor kép látható: a Szent László legenda és a Passió jelenetei. A déli falon töredékekben fennmaradt az utolsó ítélet és az alexandriai Szent Katalin legendája.

A templom gazdag faberendezésének sajátossága, hogy több korszak műalkotásaiból tevődik össze, a késő reneszánsztól a késő barokkig. A rangosan kiképzett berendezés a következő műalkotásokból áll: a 103 festett  kazettából álló virágmintás mennyezet, mely mértani és indadíszes ornamentikájával az erdélyi reneszánsz jeles alkotása; a 18. században készült fő és a mellékoltár; a régi karzat, melynek  mellvédképei szenteket ábrázolnak. A templomot az UNESCO is nyilvántartja.

A kicsinek bizonyult középkori templom helyett 1853–1899 között új templomot építettek. A késő klasszicista stílusban épült római katolikus plébánia templom a település központjában található.

Az egyházi építmények sorában még megemlítendő a Varáncsa falurészen található Szent Miklós tiszteletére emelt egykori görög katolikus, napjainkban ortodox kis templom. A község köztereit műalkotások díszítik: szobrok, kopjafák, emlékművek. A települést körülölelő havasok idegenforgalmi érdekességei: a Basa Tamás asztala, a gelencei Nagyvár és Kisvár, az obó halom, és nem utolsó sorban a felbecsülhetetlen értékű természeti táj a maga gazdag élővilágával.

A Szent Imrének szentelt római katolikus, kerített műemléktemplom építésének időpontja a XIII. sz. második felére tehető. Már a románkori jellegzetességei is felbecsülhetetlen értéket képviselnek: a több mint 13 méter hosszú 8 méter széles , terméskőből épült hajója, a diadalív, a déli bejárat fölött befalazott két ablak-, valamint a déli és nyugati kapunyílások.

A GELENCEI TEMPLOM A VIRTUÁLIS SZÉKELYFÖLD HONLAPJÁN:    Click...

Ugyancsak érdekes a hatszög három oldalával záródó, öt támpillérrel megerősített késő gótikus szentély, amely a XVI. század elején, románkori elődje alapjaira épült. A szentély északi falába építették a kőből faragott szentségtartó fülkét, ennek alsó párkányán az 1503-as évszám olvasható , ez már az új idők gótikus átépítését jelzi. Az 1520-as átalakításokat valószínűleg a haralyi domonkos kolostor szerzeteseinek részvételével végezték el. Ők tervezték a szentély téglabordás keresztboltozatát és faragták ki a gótikus ablakok, valamint az új sekrestye, kő ajtókeretét. 1766-ban építették a templom nyugati és déli bejárata elé a két kisméretű portikuszt, az orgona-és ülőkarzatokat, melyeknek felszerelésekor a hajó középkori falfestményei részben helyrehozhatatlan károsodást szenvedtek. A karzatokat 1972-ben eltávolították.

Az 1802-es október-i nagy földrengés során többek között a gelencei templom is súlyosan megrongálódott, ezért Veszprémi Pál Püspöki Helytartó, a „ Tekintetes Nemes Megyét ” új templom építésére szólította fel . 1858 januárjában a templomot, az összeomlás veszélye miatt bezárták. Habár a következő év nyarán elkezdték a tetőszerkezet kijavítását, a figyelem és pénz az új, épülő alszegi templomra összpontosult. Így a gelencei régi templomra lebontás várt, és ez bizonyára meg is történik , azonban Huszka József 1882-ben felfedezte a mészréteg alatt lapuló falképeket , amelyek páratlan gazdagságban őrizték meg a középkori hit képvilágát. Az 1930-as években átfogó felújítást végeztek. Mégis a kilencvenes évekre az épület állapota ismét aggasztóvá vált és felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének listájára.

A legutóbbi helyreállítások 1995-ben kezdődtek a Kovászna megyei önkormányzat segítségével, majd országos támogatással fejezték be a munkálatokat. 1999-ben és 2000-ben a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 4 millió forinttal járult hozzá a költségekhez. A templom méltán került fel a Világörökség listájára, a hajó falának ma is látható festése az 1330-as években készülhetett. A falképeken bibliai jelenetek és a szentek történetei szerepelnek . A nyugati fal felső képsorából - a képek rossz állapota és a később vágott ablakok miatt - csak a Szent Jakab legenda jelenetei azonosíthatók. Az alatta található képek: Bethlehemi gyermekgyilkosság, Menekülés Egyiptomba vagy Mária halála, a legutóbbi helyreállításig az ide helyezett orgonakarzat miatt nem látszottak. A krisztológiai téma az északi fal alsó részén Krisztus szenvedéstörténetének képsorával folytatódik: Bevonulás Jeruzsálembe, Utolsó vacsora, Lábmosás , Krisztus Pilátus előtt, Krisztus megostoroztatása és a Keresztrefeszítés jelenete. A felette található Szent László legenda a gelencei templom egyik híressége.

A Szent László-legendát ábrázoló falképsorozatok az 1400-as évekkel kezdődően, fôként az egykori magyar határôrvidék falusi templomaiban maradtak ránk. Keleti hagyományaink itt ötvöződtek az európaival, az egyháziakkal és világiakkal egyaránt. A hajó déli falának felső regiszterét valamikor teljességében az Utolsó ítélet képsorozata foglalta el: középen az ítélő Krisztus , négy angyallal körülvéve , szájában karddal ábrázolva. Az apokalipszis víziójához tartozó Köpenyeges Mária és Keresztelő Szent János ábrázolása a könyörgés kompoziciójaként jelenik meg a déli kapu két oldalán. A fal keleti oldalán , a diadalív szomszédságában a Paradicsom-ábrázolás, alatta a Feltámadás-jelenet található. A déli fal utolsó összefüggő képsora a Szent Katalin-legendát meséli el.

Mivel ezt az egyedülálló, eszmeiségében felbecsülhetetlen műemléket lebontásra ítélték, a XIX. század fordulóján több szakaszban új, neoklasszicista templomot is emeltek.

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Dunaszentgyörgy

Nagybánhegyes

Balatongyörök

Encs

Várvölgy

 
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

.

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

The contact component provides a way to provide contact forms and information for your site or to create a complex directory that can be used for many different purposes. Help

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Ghelința  este satul de reședință al comunei cu același nume din județul Covasna, Transilvania, România. Se află în partea de est a județului, în Depresiunea Târgu Secuiesc.

Așezare

Localitatea Ghelința este situată în marginea estică a județului Covasna, pe linia de contact a Munților Brețcului și bazinul Târgu Secuiesc, pe drumul județean (121F) ce leagă orașul Covasna de municipiul Târgu Secuiesc. Localitatea este străbătută de pârâul Ghelința.

Valoarea turistică şi care stârneşte interes internaţional a localităţii este reprezentată de biserica catolică din partea de sus a localităţii, monument istoric şi frescele legendare Sfântului Ladislau. Sfântul păzitor, aşa cum se poate vedea şi pe imaginea de pe altar, este principele Sfântul Imre.

Ştiaţi că, în acest sat lucrează grupul condus de cei trei fraţi Both care sculptează porţi secuieşti în Trei Scaune? Meşterul Szőke Tibor din Harale şi acum lucrează ca dogar, în mod tradiţional. Localitatea a devenit celebră în principal datorită interesului faţă de frescele care înfăţişează legenda Sfântului Ladislau. Biserica monument din epoca Arpad a fost transformată de mai multe ori în decursul secolelor. Strana semicirculară construită în secolul XIII a fost deschisă, uşile sudice şi vestice fiind originale. Bazinul de botez a fost sculptat probabil în secolul XIV. Între secolele XV-XVI s-a construit o strană gotică mult mai mare. În nişa din altar apare menţionat anul 1503.

 În secolul următor biserica a fost fortificată, cu această ocazie, în anul 1628 s-a aplicat tavanul format din 103 casete în stil renascentist. Porticul vestic şi sudic au fost construite în secolul XVIII, în stil baroc, pe uşa sacristiei putându-se citi anul 1766. Altarele datează de la sfârşitul secolului. Pictura altarului principal prezintă sfântul protector.

Persoane din institutie:

Primar: Cseh Iosif
Viceprimar: Ilyés Botond János
Secretar: Kovács Attila

Suprafata: 11000 ha

Intravilan: 541 ha

Extravilan: 10459 ha

Populatie: 4815

Gospodarii: 2008

Nr. locuinte: 1850

Nr. gradinite: 3

Nr. scoli: 3

Numele localitatilor aflate in administratie:

Harale

Asezarea geografica:

Comuna Ghelinţa este aşezată la marginea estică a judeţului Covasna
De-a lungul apei Ghelinţa se întinde comuna şi satul reşe­dinţă de comună, Ghelinţa, situându-se la poalele vestice ale Munţilor Breţcu. Satul se află la o distanţă de 23 km de Covasna, la 12 km de Tîrgu Secuiesc şi la 51 km de Sfîntu Gheorghe.
Comuna este alcătuită din localităţile Harale şi Ghelinţa, având o suprafaţă administrativă de 11.020 ha. Vecinii comunei sunt: la nord Ojdula, la vest Cătălina, la sud Zăbala, la est judeţul Vrancea.
În comună se ajunge pe drumul judeţean DJ 121.

Activitati specifice zonei:

Exploatare şi prelucrarea lemnului
Agricultură

Activitati economice principale:

Activităţi agricole
Exploatarea şi prelucrarea lemnului

Obiective turistice:

Biserica Romano-Catolică din secolul al XIII-lea este un monument deosebit de valoros, datorită zestrei sale artistice
23 Pensiuni clasificate

Evenimente locale:

Zilele localității - luna iunie
Zilele Jancso - septembrie

Facilitati oferite investitorilor:

Teren de construcţii zone industriale
Teren de construcţii pentru locuinţe ANL

Proiecte de investitii:

Canalizare menajeră și staţie de epurare
Reţea apă potabilă și canalizare sat Harale
Modernizare piață agroalimentară
Modernizare drum comunal 7


Istoric

Prima atestare documentară datează din anul 1539, dar descoperirile arheologice făcute aici demonstrează existența omului în această zonă, mult înainte. Săpăturile au descoperit un celt de bronz și două verigi de lut aparținând epocii bronzului, o brățară în spirală, trei fibule și un lanț (rupte) și monede republicane romane, unele cu legenda Provincia Dacia. În anul 1875, pe un câmp s-a găsit într-un vas de lut, un tezaur de 200 tetradrahme de Thasos aparținând unei așezări dacice.

Sub biserica romano-catolică, gotică, construită în secolul al XIII-lea, s-au semnalat construcții romanice. Nava actualei biserici aparține celei romanice, care în epoca gotică a primit un altar poligonal.

Conform recensământului din 1992, din 4380 locuitori 4320 au fost maghiari, 58 români și 2 germani.

Economie

Un rol important în economia acestei localități îl are industria de prelucrare primară a lemnului dar și agricultura, creșterea animalelor, comerțul și agroturismul.

Obiective turistice

Biserica Romano-Catolică Sf. Emeric este un monument deosebit de valoros, datorită zestrei sale artistice. Ca arhitectură prezintă o navă tăvănită și un cor gotic cu absidă poligonală și boltă pe nervuri, fiind un exemplu tipic de mică biserică de sat din Transilvania secolului al XIV-lea. Pereții navei păstrează un ansamblu de pictură murală gotică de o mare bogăție (cca 1330) reprezentând scene din ciclul cristologic, legenda regelui Ladislau, "Judecata de Apoi" etc. Plafon casetat de stil renascentist, decorat cu motive heraldice și florale (1628). Monument restaurat în 1972.

Biserica Ortodoxă, construită în anul 1880

Biserica Romano-Catolică, secolul al XIX-lea


Biserica din Ghelinţa a fost ridicată în onoarea Sfântului Imre (Emeric) şi surprinde prin vechimea sa (1245) şi stilul arhitectonic (roman târziu), dar şi prin valoarea picturilor murale din interior, executate în 1330 reprezentând scene din viaţa lui Hristos şi Legenda Sfântului Ladislau.

BISERICĂ ROMANO-CATOLICĂ   Click...

Biserica este inclusă în patrimoniul UNESCO şi a fost declarată parte a moştenirii culturale globale. Este una dintre cele mai valoroase biserici din Transilvania.

Ca arhitectură prezintă o navă tăvănită și un cor gotic cu absidă poligonală și boltă pe nervuri, fiind un exemplu tipic de mică biserică de sat din Transilvania secolului al XIV-lea.

Citeste si:  Maghiarii ameninţă cu "nesupunerea civică" dacă nu obţin autonomia Ţinutului Secuiesc

Biserica a fost extinsă în secolul al XV-lea,însă în interiorul clădirii au fost păstrate frescele executate la începutul secolului al XIV-lea. Tavanul cu casete în stil renascentist a fost pictat în 1628.

O bogăţie aparte a bisericii o constituie frescele de pe trei dintre pereţii clădirii(cel nordic, cel vestic şi cel sudic), înfăţişând diferite scene ale legendei Sf. Ladislau, datând din 1330 – 1340. Sub şirul frescelor Sf. Ladislau se află un alt rând de fresce care conţin elemente din legenda Sfintei Ecaterina din Alexandria.

 Biserica Romano-Catolică Sf. Emeric este un monument deosebit de valoros, datorită zestrei sale artistice, însă prea puţin cunoscut şi vizitat de turişti.

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Search

Language